Kapcsolatügyeletek helyzete

Jövőre lesz 20 éves a kapcsolatügyelet. A bíróságok kezdettől fogva igénybe veszik. A szolgáltatásnak kidolgozott protokollja, országos hálózata van, a kapcsolatügyeleti mediátorok egységes, akkreditált képzésben részesülnek,[1] országos szakmai szövetségük van[2], a szolgáltatás megszervezését, működtetését törvény teszi lehetővé.[3] Minden rendben van – hihetnénk.

Csakhogy:

  • a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet kapcsolatügyeletre vonatkozó részét „elszúrta” a jogalkotó: a szolgáltatás három szinten működtethető, így a jogszabály-módosítás idején már 15 éves tapasztalattal rendelkező kapcsolatügyelet protokollját nem kell használnia mindenkinek (15 év tapasztalatát dobták ki az ablakon).
  • Egyes 40.000 főn felüli lakosságszámú önkormányzatok 5 éve mulasztásos törvénysértést követnek el - tegyük hozzá, minden következmény nélkül-, amikor nem indítanak ilyen gyermekvédelmi szolgáltatást. Az országos hálózat így igencsak foghíjas, azaz nem mindenütt élhetnek a gyermekek azzal az alapvető jogukkal, hogy mindkét szülőjükkel rendszeres, élő kapcsolatot tarthassanak fenn. ( ENSZ Gyermekjogi Egyezmény I. rész 9/3. sz. cikkelye)
  • A gyámhivatalok nagy része a szolgáltatás igénybevételekor figyelmen kívül hagyja a kapcsolatügyelet protokollját- a hibás törvényi szakasz miatt megteheti-, és ehhez még támogatást is kap felettes szerveitől, akik ebben a saját maguk által szerkesztett jogszabálynak megfelelő intézkedést észlelnek csupán.
  • Az ügyvédek egy része gyanakvással figyeli a kapcsolatügyeletek tevékenységét. Hol nyílt, hogy közvetett támadást intéznek ellene. Vannak, akik együttműködést színlelve akadályozzák az ott folyó munkát.
  • Az agyonhallgatás is jellemző a szakmabeliek hozzáállására. Szakfolyóiratokban láthatási problémával foglalkozó cikkekben a szerzők úgy elmélkednek a probléma megoldási módjairól, mintha sohasem hallottak volna a kapcsolatügyeletekről. A Családi Jog 2009. júniusi számában dr. Szomora Zsolt cikkében[4]­ is csak úgy kerül szóba, mint a zűrös kapcsolattartási ügyekben szokásos időhúzó módszerek egyike.
  • Régi, nagy tapasztalattal rendelkező szakembereink által vezetett kapcsolatügyeletek szűnnek meg sorban, minden szakmai szempontot figyelmen kívül hagyó egyéni, kicsinyes érdekek, vagy gazdasági szempontok vezérelte helyi döntések miatt, cserbenhagyva az elvált szülők gyermekeit, akiknek veszélybe kerül így a másik szülőjükkel kiépített kapcsolatuk.

A Magyar Kapcsolatügyeleti Mediátorok Országos Szakmai Szövetsége (MAKAMOSZ), mint civil szervezet, éppen a civil szervezetek gyenge tekintélye miatt eredménytelenül harcol a gyermekek és a szakma érdekeiért. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium vonakodik a szolgáltatást megteremtő, módszerét kidolgozó, hálózatát felépítő Kapcsolat Alapítványt a szakterület módszertani központjaként elismerni és támogatni. 

Mi az, ami segítené a kapcsolatügyeletek munkáját, a kapcsolattartó szülő és gyermeke kapcsolatának ápolását, javítását, vagy újra kialakítását, amit ez a szolgáltatás célul tűzött ki magának?

  • Jobb együttműködés a hatóságokkal. A gyámhivatalok ismerjék el a kapcsolatügyeleti mediátorok kompetenciáját abban az esetben, ha segítséget kérnek tőlük. Nem alá-fölérendeltségi viszonyt, hanem partneri kapcsolatot várunk el tőlük. Ennek az újfajta kapcsolatnak a kialakítását segítené, ha a gyámhivatali vezetők, előadók részt vennének a kapcsolatügyeleti mediátorok akkreditált képzésein. Ahol ez megtörtént, ott semmi gondunk nincs a gyámhivatallal.
  • A gyámhivatalnak szigorú hatóságként kellene fellépnie kapcsolattartási ügyekben. Ez egyaránt feltételezi mind a gondozó, mind a kapcsolattartó szülő kötelességszegésének azonnali szankcionálását (kapcsolattartás akadályozása, illetve a kapcsolattartás elhanyagolása)
  • Nyugat-európai mintára a hatóság nálunk is kötelezhesse a szülőket a közvetítői eljárás igénybevételére.
  • Csak családi, gyermekjogi ügyek vállalására jogosító szakdiploma birtokában vállalhassanak kapcsolattartási ügyeket az ügyvédek. Az Ügyvédi Kamara szigorúan ellenőrizze az ilyen ügyekben szereplő ügyvédek tevékenységét.
  • Mivel a kapcsolatügyeleti mediátorok munkája, benne a gyermekvédelmi közvetítői eljárás alapjogokat érint, ezért külön törvényben szabályozzák ezt a tevékenységet, meghatározva a szükséges végzettséget, és a protokollt, hasonlóan a hivatásos pártfogókra, illetve az egészségügyi közvetítőkre vonatkozó törvényhez.
  • Külön támogatással kellene serkenteni a civil szervezeteket és egyházakat kapcsolatügyeletek szervezésére, és működtetésére, hogy a fehér foltokat végre megszüntethessük, és minden gyermek hozzájuthasson ehhez a szolgáltatáshoz.
  • Több jogosítványt kellene adni a MAKAMOSZ-nak, hogy eredményesebben tudja képviselni a kapcsolatügyeleteket.
  • A Kapcsolat Alapítványt végre hivatalosan is el kellene ismerni a szakterület módszertani központjának.
  • Javítani kell a kapcsolatügyeletek tárgyi és személyi feltételeit, hogy a rászoruló családokat kultúrált környezetben, játékokkal felszerelt, megfelelő méretű szobákban, megfelelő létszámban várhassák a kapcsolatügyelet munkatársai. Ehhez meg kellene emelni a központi támogatás összegét a jelenlegi 50 %- ával,
  • A nagyobb települések kapjanak annyival több támogatást, amennyi százalékkal meghaladja létszámuk a 40.000 főt. Pl.: 60.000 fő esetén a mindenkori támogatást, + annak 50 %- át, 120.000 főnél a mindenkori támogatást, + 200%-ot.
  • Kistérségekben már 20.000 főnél kapják meg a kapcsolatügyeletet működtetők a központi támogatás felét, 20-és 40.000 lakos közötti lélekszám esetén százalékarányosan többet. Pl. 30.000 főnél a központi támogatás háromnegyedét.
  • Minden 40.000 főre két főállású kapcsolatügyeleti mediátort állítson be a fenntartó.
  • Külön támogassa a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a kapcsolatügyeletekben dolgozók szupervízióját, továbbképzését, valamint az új munkatársak kiképzését.
  • A Szociális és Munkaügyi Minisztérium fogadja el a Kapcsolatügyeletek Európai Chartájának ajánlásait, és a kapcsolatügyeleteket érintő állásfoglalásaiban annak szellemében járjon el. 

Ha ezekből a pusztába kiáltott szavakból valamelyik is értő fülekbe jutna, valamivel több esélyt adhatnánk a gyermekek kapcsolattartási jogának érvényesüléséhez.

[3] 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 

[4] Gyermekelhelyezés és kapcsolattartás –mikor avatkozik be a büntetőjog? (13. old)

A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek nekünk, hogy a lehető legjobb szolgáltatást nyújthassuk. Adatkezelési tájékoztató